A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői nemperes eljárás. Lényege, hogy a hárommillió forint alatti pénzkövetelés csak ezen eljárás útján, az ezt meghaladó összeg feletti pedig a peres eljárás helyett ezen az úton is érvényesíthető a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén.
A kötelezett a szabályszerűen benyújtott, majd részére szintén szabályszerűen kézbesített fizetési meghagyással szemben – amennyiben azt jogalapjában és/vagy összegszerűségében nem ismeri el – az átvételtől számított 15 napos határidőn belül a közjegyzőnél ellentmondást terjeszthet elő.
Amennyiben ezt a kötelezett elmulasztja, vagy a számára kézbesített fizetési meghagyást nem veszi át, a fizetési meghagyás jogerőssé válik és a jogosult peres eljárás lefolytatása nélkül indíthat végrehajtási eljárást a fizetési meghagyásban követelt összegre, amennyiben a kötelezett azt önként nem teljesíti. Ez magának a fizetési meghagyásnak a lényege, hiszen amennyiben a követelést az adós elismeri, vagy annak határidőben nem mond ellent, a jog automatikusan vélelmezi a követelés jogosságát (mivel az előterjesztett kérelem tartalmát, annak jogosságát a közjegyző nem vizsgálja) és ezáltal lerövidíti a jogi utat, tehermentesítve egyúttal a bíróságokat is a hagyományos igényérvényesítési forma (peres eljárás) kiiktatásával.
Amennyiben azonban az adós határidőben ellentmond, a fizetési meghagyásos eljárás az un. hagyományos mederbe terelődik, ugyanis az ellentmondás joghatásaként az ügy bíróság előtti peres eljárássá alakul. Innentől az eljárás ugyanúgy folytatódik tovább, mintha eredetileg is peres eljárásként indult volna.
Gyakran azonban a kötelezett csak az ellentmondásra nyitva álló 15 napos határidőt követően értesül arról, hogy vele szemben fizetési meghagyásos eljárás volt folyamatban, annak alapján már végrehajtási eljárást is indítottak, illetve a követelés behajtása iránt a végrehajtó már intézkedett pl. letiltást adott ki az adós munkabérére.
A törvény ad arra lehetőséget, hogy a kötelezett a jogtalannak tartott követeléssel szemben még az ellentmondásra nyitva álló 15 napos határidő leteltét követően is benyújthassa ellentmondását ezzel megnyitva a lehetőséget arra, hogy peres eljárásban tudja bizonyítani a vele szemben követelt összeg jogellenességét. Az ellentmondás benyújtására ez esetben az alábbi feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség:
- a fizetési meghagyás azért emelkedett jogerőre, mert azt a kötelezett nem vette át;
- a végrehajtási lap kézbesítésétől számítva még nem telt el 15 nap;
- a kötelezett a végrehajtónál felmerült és a jogosult által megelőlegezett költségeket köteles a végrehajtónál megfizetni és ezt az eljáró közjegyzőnél igazolni.
A fentieknek megfelelő ellentmondás benyújtása esetén a közjegyző a végrehajtási eljárást megszünteti és megállapítja az eljárás perré alakulását. Ezzel a kötelezett megkaphatja az utolsó utáni lehetőséget az igazának bizonyítására.
