A szavatosság, jótállás, illetve garancia kifejezéseket sok esetben szinonimaként használják, azonban ezeket között jelentős tartalmi különbségek vannak, amelyek a fogyasztók lehetőségeit is meghatározzák egy adott szerződés hibás teljesítésekor. Ebben a bejegyzésben a fogyasztói szerződések szempontjából vizsgálom ezeket a jogintézményeket, vagyis azokban a szerződésekben, ahol az egyik szerzőfő fél a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy és a másik szerződő fél pedig vállalkozás.
1. Jótállás, garancia
A vállalkozás jótállási kötelezettsége alapján arra vállal felelősséget, hogy az általa értékesített terméknek nincsen hibája, illetve a jótállás időtartama alatt meghibásodás nem következik be. A vállalkozás a jótállási kötelezettség alól csak abban az esetben mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Fogyasztói szerződések esetében az eladó vállalkozást minden külön megállapodás nélkül terheli a jótállási kötelezettség a jogszabályban meghatározott termékekre és időtartamra. A vállalkozás a 10.000 forint eladási árat meghaladó értékű tartós fogyasztási cikkekre köteles a fogyasztók számára jótállást biztosítani, így pl. háztartási készülékekre, gázkészülékekre, motoros kerti gépekre, közlekedési eszközökre vagy nyílászárókra.
A jótállási kötelezettség időtartama a termék eladási árától függ, így a jótállás időtartama:
– 10.000 forintot elérő, de 250.000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év
– 250.000 forint eladási ár felett három év.
A jótállási idő a tartós fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásától, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjától kezdődik.
A vállalkozás a termék átadásával együtt köteles jótállási jegyet átadni a fogyasztónak, amely történhet távollévők között létrejött szerződések (pl. internetes kereskedelem) esetében elektronikus úton is.
A vállalkozás az általános szerződési feltételeiben vagy a megkötött egyedi szerződésben a jogszabályban meghatározott jótállási kötelezettségén túl vállalhat a fogyasztó részére kedvezőbb feltételeket. Azonban ezeket a kedvezőbb feltételeket nem szabad összekeverni az un. kiterjesztett garanciaként értékesített szolgáltatásokkal, amely a gyakorlatban egy harmadik féltől (biztosító társaságtól) származó termékbiztosítási szolgáltatást jelent.
A fogyasztási cikk jótállási időn belül történő meghibásodása esetén minden esetben a vállalkozásnak kell tudnia bizonyítania, hogy a felelőssége nem áll fenn, mert a hiba oka a teljesítés után keletkezett (pl. egy mobiltelefon készülék leesett és a kijelzője eltört).
A jótállási felelősség alapján a vállalkozás köteles a termék hibáját kijavítani vagy azt kicserélni, ha ez nem lehetséges, akkor a fogyasztó megfelelő mértékű árleszállítást igényelhet vagy végső soron a szerződéstől elállhat a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén.
A jótállási felelősséget szokták a hétköznapi nyelvhasználatban garanciának is nevezni.
2. Szavatosság
A vállalkozás a szavatosság alapján arra vállal felelősséget, hogy a szolgáltatott termék a szerződés megkötésének időpontjában megfelel a jogszabályban, illetve a szerződésben meghatározott követelményeknek, vagyis az adott terméknek a szerződés megkötésekor nincsen olyan meghibásodása, amely a felek által nem ismert.
A szavatosságot ezért a köznyelvben szokták a rejtett hibákért fennálló felelősségnek is nevezni, mert a vállalkozás a meghibásodásért nem köteles helytállni, ha a fogyasztó a szerződés megkötésekor az adott hibát ismerte vagy a hibát ismernie kellett volna.
A szavatossági igényérvényesítés időtartama is eltért a jótállási felelősség időtartamától. Fogyasztói szerződések esetében a fogyasztó a teljesítést követő két éven belül érvényesítheti az igényeit a vállalkozóval szemben. A teljesítéstől számított hat hónapon belül felfedezett hiba esetében a törvény alapján vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés során is fennállt, kivéve, ha ez a termék természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
A szavatossági igények megegyeznek a jótállás körében leírtakkal, a fogyasztó ebben az esetben is jogosult a hiba kijavítását, a termék kicserélését kérni, illetve megfelelő mértékű árleszállítást igényelni vagy a szerződéstől elállni.
Látható tehát, hogy a vállalkozások igenis kötelesek a fogyasztó panaszával érdemben foglalkozni nemcsak a pénztárnál, hanem a boltból történő távozást követően is akár több évig terjedő időtartamban.
A bejegyzés a jótállási, szavatossági igényérvényesítés menetével, annak további részletszabályaival terjedelmi okok miatt nem foglalkozik. Az ilyen fogyasztói igények a legtöbb esetben számos további kérdést is felvetnek, ezek érvényesítése olyan jogi feladat, amely ügyvédi közreműködést tesz indokolttá.
