1. A szervezetek alapvető jellemzőiben fennálló különbségek
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. Az egyesület pedig a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
Mindkettő szervezeti forma esetében közös elem, hogy egy tartós cél folyamatos megvalósítására lehet alapítani. Fontos eltérés, hogy az alapítvány esetében az alapító köteles meghatározni az alapításkor azt a vagyont, amelyet az alapítvány a szervezetén keresztül a célkitűzései elérésére tud fordítani és ennek a vagyonnak egy részét az alapítás során, a teljes összeget pedig legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani. Egyesület esetében nincsen ilyen kötelezően az alapítás során az egyesület számára rendelkezésre bocsátandó vagyon, azonban a tagok az alapítás során tagdíj megfizetéséről dönthetnek.
2. A legfőbb döntéshozó szerv
Fontos különbség, hogy alapítványnál az alapító okirat tartalmáról, az alapítvány célkitűzéseiről, az alapítványi vagyon felhasználásának módjáról vagy az alapítvány szervezetrendszeréről (elsősorban a kurátor vagy a kuratórium kijelöléséről) kizárólag az alapító vagy alapítók jogosultak dönteni és az alapító köteles az alapítványi vagyont az alapító okirat szerinti összegben és határidőben a civil szervezet rendelkezésére bocsátani. Ezzel szemben az egyesület alapítása során valamennyi tag jogosult az alakuló közgyűlésen kifejteni a véleményét a civil szervezetet érintő kérdésekről és a közgyűlés jogosult a tagok egybehangzó nyilatkozata alapján megalkotni az egyesület alapszabályát, amely tartalmazza a civil szervezet célkitűzéseit, tevékenységét, szervezetrendszerét és megválasztani a vezető tisztségviselőit (elnökség tagjait).
Az alapítvány későbbi működése során is az alapító vagy alapítók jogosultak dönteni az alapító okirat módosításáról az alapítvány szervezetrendszeréről. Egyesület esetében ezeket a döntéseket minden esetben az egyesület legfőbb szerve jogosult meghozni, amely szervezet a civil szervezet tagjainak összességéből áll.
3. Vagyon felhasználásának elsődlegessége vagy személyegyesítő jelleg
Az alapítvány lényege az alapító okiratban meghatározott célra rendelet vagyon felhasználása és ezáltal a célkitűzések megvalósítása, míg az egyesületnél az egyesületi tagok tevékenységének szervezése az alapszabályban megjelölt célkitűzések mentén. Az egyesületnek tehát inkább a személyeket egyesítő jellege figyelhető meg, míg az alapítvány egy jogi személyiséggel felruházott vagyontömeg.
Ha a szervezet létrehozásakor az adott célra rendelet vagyon és annak felhasználása a lényegesebb, akkor az alapítványi forma lehet a megfelelő, ha pedig a tagság és a tagok által végzett tevékenység, akkor az egyesület alapítása lesz célszerű.
4. A szervezet alapításához szükséges személyek száma és az alapítás módja
Egyesület alapításához legalább tíz személy egybehangzó nyilatkozata szükséges. Alapítványt létrehozhat akár egy alapító is úgy, hogy az alapítványi vagyon felhasználásáról egy személy (kurátor) döntsön, így alapítvány akár két személy részvételével is létrehozható.
Alapítvány létrehozásának módja bővebb, mint az egyesületnél, mert a törvény lehetővé teszi az alapító számára, hogy akár végrendeletben vagy öröklési szerződésben alapítsa meg az alapítványt. Ebben az esetben a végrendeletben vagy az öröklési szerződésben rögzíteni kell az alapító okirat tartalmi elemeit. A nyilvántartásba vételi eljárást pedig a kuratórium tagjának kijelölt személy köteles megindítani.
5. A szervezet célkitűzéseinek módosítása
Eltérés van a két szervezeti fajta között abból a szempontból is, hogy a célkitűzései módosítására mennyiben van lehetőség. Alapítványnál semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.
Egyesületnél nincsen ilyen megkötés, a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott közgyűlési határozata alapján bármikor van helye a célkitűzés megváltoztatásának.
Érdemes tehát alapítványnál a célkitűzéseket alaposan átgondolni a bírósági nyilvántartásba vétel során, mert ennek a módosítására csak szűk körben van lehetőség.
6. A szervezet megszüntetése
A törvény kimondja, hogy az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt. Ez azt jelenti, hogy az alapítást követően az alapító nem gondolhatja meg magát az alapítvány további működtetésével kapcsolatban, saját döntése alapján nem szűnhet meg az alapítvány jogutód nélkül. Az alapítvány csak a törvényben rögzített jogutód nélküli megszűnési ok valamelyikének bekövetkezésekor szűnhet meg, amelyek a következőek:
– az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;
– az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy
– az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.
Ezzel szemben az egyesület szavazati joggal rendelkező tagjainak háromnegyedes szótöbbséggel meghozott közgyűlési határozata alapján bármikor megszüntethető jogutód nélkül, nem szükséges semmilyen további ok arra, hogy a tagok maguk rendelkezhessenek a civil szervezet munkájának befejezéséről. A alapítvány megszüntetése a törvények értelmében sokkal korlátozottabb, mint az egyesületeknél, így ezt is javasolt mérlegelni az alapítást megelőzően.
7. A bírósági nyilvántartásba vételi eljárás költségei
Végül ki kell emelni, hogy az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételre irányuló eljárás illetékköteles, míg az egyesület alapítása során ilyen kötelezettsége nincs az alapító tagoknak.
Minden civil szervezet alapítása eltérő szempontok mellett történik, így az itt felsoroltak csak az alapvető különbségeket vázolják fel az egyes civil szervezeti típusok között. Az irodámhoz fordulók számára a konkrét elképzeléseik ismeretében személyre szabott tanácsadást tudok nyújtani azzal kapcsolatban, hogy az általuk elképzelt célkitűzések megvalósítása érdekében számukra melyik szervezeti forma lenne a legmegfelelőbb.
