A törvény két ponton bővítette az igénybe vehető szabadságok körét. Az egyik szabály szerint az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. A másik rendelkezés pedig azt rögzíti, hogy a munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg, amely igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.
A bővített időtartamú apasági szabadság, illetve a szülői szabadság díjazásáról is rendelkezett az új jogszabály. A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj negyven százalékára jogosult. A szülői szabadság tartamára a munkavállaló a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló törvény szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.
A szabadság kiadásával kapcsolatban az új szabály, hogy a munkáltató jogosulttá vált annak megszakítására vagy elhalasztására. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását elhalaszthatja, kivéve az apasági szabadságot. A munkavállaló már megkezdett szabadságát pedig megszakíthatja, kivéve az apasági szabadságot és a szülői szabadságot. A munkáltató köteles a szabadság elhalasztására, illetve a megszakítására vonatkozó döntését írásban megindokolni, valamint a szabadság elhalasztása esetén annak kiadására általa javasolt időpontját közölni a munkavállalóval. Köteles a munkáltató a munkavállalónál ezen intézkedésével kapcsolatban felmerült kárát és költségét megtéríteni.
Az új szabályok a munkavállaló szabadságával kapcsolatban egyrészt kedvezőbbek, hiszen jelentősen kibővült az igénybe vehető szabadság köre. Másrészt a szabadság kiadásának elhalasztása, megszakítása szigorításnak tekinthető. A munkáltató írásbeli indokolási kötelezettsége fontos garanciális rendelkezés, amely megnyitja a munkavállalók jogorvoslati lehetőségét is a számára kedvezőtlen döntéssel szemben.
